Elmúlt napjaim 2 (magánélet)

Most már tegyük félre a munkát, hiszen az élet nem csak erről szól. Ahhoz, hogy a meló élveztes legyen és hasznosan tedd, amit csinálsz, szükség van egy harmonikus magánéletre. Nekem megvan? Lehetne jobb is, de nem panaszkodom.

Szóval a legfontosabb dolog, hogy végre találtam magamnak egy új lakást és hamarosan költözni fogok. A lakásban egyedül leszek, senkivel nem kell közösködnöm, ami rám fog férni. Maga a hely Hilversum városa lesz, ami közelebb van Amszterdamhoz, viszont messzebb a munkahelyemhez. De ezt a kényelmetlenséget vállalom, hiszen otthon is már megszoktam, hogy sokat kellett utaznom tömegközlekedéssel, hogy beérjek a suliba vagy a munkába. És kerékpárral sem annyira vészes a távolság, lehet hogy néha kerekezni fogok :) 

Maga a lakás nem nagy, de egy embernek bőven megteszi. Két emeletes lakóház második emeletén fogk lakni, lesz egy kis teraszom (a bejárat innen van), amely szinte mindig napos (mármint ha süt a nap, mostanában nincs rá panasz). Majd jobb idő esetén grillpartit is lehet rendezni. Szóval a bejárat innen van, és rögtön a konyhába érkezünk. Egy elég szűk kis konyha, de a célnak meg fog felelni. Szemben lesz a fürdő, jobbra a nappali, amelyből nyílik a kis hálószoba. Összesen kb 3O nm. Ha jól emlékszem, akkor padlószőnyeg van, és bútorozott. Nekem nagyon is meg fog felelni. A lakást rögtön egy bulival avatom fel, hiszen 3 jóbarátom pont a költözésem másnapján látogat meg, úgyhogy teljes lesz az öröm és a hupákolás. 

A hétvégeimet mindig megpróbálom hasznosan tölteni. Egyik hétvégén ismét elmentem Belgiumba, majd a másikon Frankfurtba. A frankfurti jó móka volt :) Útazási eszközként kipróbáltam a buszt. Kb 6 óra buszozás, ki lehet bírni és olcsóbb, mint a vonat. Ráadásul most a vonatnak is 5 órába telik az út megtétele, mert pályafelújítás van (amúgy a röpke 6OO km-t 3,5 óra alatt tenné meg). Eurolines (reklám) buszra vettem jegyet és nagyon megörültem, mert magyar busz volt. Pont arra sikerült helyet találnom, amely Budapest felé ment, így szinte félig otthon éreztem magam. 

Este megérkeztem Frankfurtba (ugyanis délután indultam), a barátom várt rám és bementünk a városba az almabor negyedbe. Ott két nagyon szimpatikus magyarhoz csatlakozva ittuk az almabort, amit kb 1 óra alatt voltak képesek kihozni. Másnap elmentünk így négyen túrázni. Hihetetlen érzés volt ismét magasabb dombok között sétálni, a lassan ébredező természetben. Olyan érzésem volt, mintha otthon valamelyik hegységben sétálnánk. A fák kezdtek zöldelni, a bokrok virágozni. Eléggé elfáradhattunk a sétában, mert a miután hazamentünk egy nagyon aludtunk, kb 13 órát. Igaz azt beszéltük meg, hogy este még bemegyünk a városba, de valahogy nem jött ez össze :) Reggel 7 felé egymásra néztünk és nagyon nevettünk, hogy hogyan voltunk képesek aludni este 6tól. Na de már mindegy volt. Aznap március 15dikei ünnepség volt a magyar házban, ahová elmentünk és nagyon jót szórakoztunk. Hihetetlen aranyosak voltak a fellépő gyerekek, majdnem fél órás műsort adtak elő. Nagyon jó társaság gyűlt össze.

Sajnos aznap este már indultam is vissza, reggelre már a munkában kellett lennem. Minden esetre felejthetetlen egy hétvége volt nekem is és a barátomnak is, ugye?? :)

Folyt köv.

Elmúlt napjaim 1 (munka)

Elérkezett a tavasz, már teljes egészében ragyognak a fák. Ilyenkor ki szeretne otthon maradni a sötét lakásban (szobában)?? Én nem :) 

Sok minden történt, mióta nem írtam, most bepótolom eme hiányosságomat. Hol is kezdjem....Na jó, essünk túl a munkai 'előrelépés' témán. 

Szóval a részlegünk végre kapott új fönököt. 54 éves (ami már nagyon szimpatikus), átlagos magasságú, kicsi sörhassal bíró (lehet hogy sok kolbász lapul inkább benne) szakállas ember. Vele rögtön megtaláltam a hangot, és láttam rajta, nagyon segítőkész lesz abban, hogy a céljaimat elérjem. (Kis kitérő, mi is a célom? Jól megtanulni a szakmát és a nyelvet, ami rengeteg energiával és tapasztalatszerzéssel jár.) Az új fönök mindenkivel egy személyes beszélgetést szervezett. Gondolom velem is hasonló témákról beszélt, mint mindenki mással. Megkérdezte, hogy miben tudna nekem segíteni, hogy jobban érezzem magam és elérjem céljaimat. El is mondtam, hogy nagyon jó lenne, ha valakihez tudnék társulni, amikor tárgyalásra megy, így a tárgyalást, az ügyfelekkel való viselkedést megleshetem és elsajátíthatom. Szinte nem is kellett több, rögtön másnap be is dobott a mélyvízbe. Ugyanis, másnap kaptam egy levelet egy török ügynöktől, hogy az ügyfél meghív bennünket egy tárgyalásra. Erre a török tudásom és a projekt ismerete miatt engem bízott meg a fönök a kimenetellel. Persze kaptam egy nálam kicsit tapasztaltabb, nagy dumájú emberkét. Szó mi szó, így kikerültem Törökországba 3 napra, amiből kettő az utazással, egy meg a tárgyalással telt. 

A tárgyalás sikeresnek mondható volt, rengeteget tanultam és még a török tudásomat is megcsillogtattam, ami a munka megnyerését elősegítheti. Végre olyat csináltam, ami ténylegesen hasznos volt. Eddig csak az irodában ültem, számolgattam, néztem a rajzokat, de most kézzel fogható, szemmel látható dolgokat is csináltam. Aki ismer, az tudja, hogy nekem ez kell, így gyorsabban tanulok. 

Akivel kint voltam holland ember nagyon vicces volt. Már az elején leszögeszte, hogy ő csak egyszer eszik naponta, hogy majd szóljak ha éhes vagyok, különben nem fogunk enni. Pont Törökországban ne együnk?? Rendben, majd a hasam nekem, én meg neki szólok, akkor ebben megállapodtunk. Utána ecsetelte, hogy az emberiségnek 96%-a idióta és hülyeségeket csinál. De ő nem tartozik ebbe a kategóriába... Részben igazat adok az elméletének, mert tényleg vannak nem éppen logikusan gondolkodó emberek (sajnos néha én sem), de attól még nem kell a többit leidiótázni vagy lenézni. Ez a fajta viselkedés nem nyerte el a tetszésemet, de viccesnek találtam a módját, ahogy előadta nekem. És számára minden 'nagyon egyszerű' volt. Igaz nem tudta megmagyarázni, amit kérdeztem, hanem szépen elterelte a szót olyan vágányba, ahol már ő az úr. Így csinálja egy igazi kereskedő, nem? Szóval annak ellénre, hogy maga a munkatársam nem volt szimpatikus, elviseltem és megértettük egymást, és a lényeg, hogy nagyon sokat tanultam ezalatt a 3 nap alatt. 

Azóta folyamatos az irodai munka a cégnél, reggeltől-estig. Persze így gyorsan és hasznosan  telnek a napok, napról napra fejlődöm. A héten meg ismét kaptam egy lehetőséget, miszerint ismét kimegyek Törökországba egy kiállításra 6 napra. Ez is egy olyan lehetőség, amit meg kell ragadni és kapcsolatokat kell szerezni. 

Régebben irigyelltem azokat, akik ennyit utaznak munka miatt, milyen sok szép helyet látnak így. Ez igaz is, de arra nem gondoltam, hogy egy ilyen 'kiküldetés' mennyi fáradtsággal és idővesztességgel jár. Nagyon örülök neki, hogy ismét kimehetek, de tudom, nem sok időm lesz jobbra balra nézelődni, mert a munkára kell koncentrálni, elvégre nem nyaralni megyek :) Azért mindent megpróbálok, hogy nagyon jól érezzem magam ott. 

És ha ez így megy tovább, azaz tapasztalatokat és tudást szerzek, akkor hamar össze tudom rakni a képet. Most úgy érzem, mintha a puzzle egy egy részét már kiraktam volna, de a köztük lévő kisebb darabok hiányoznak. Ezek elengedhetetlenek a teljes kép megismerésére és a szakma megismerésére.

Magánélet: Folyt köv.

Belgiumi utazásom

Úgy néz ki tartom a formám, és lassan csak minden hónapban egyszer tudok írni a blogomba. Igaz ennek az is az oka, hogy vagy nem történik semmi, amit megoszthatnék vagy sok minden történik, és mire találnék időt, hogy leírjam már jön a következő érdekes dolog.

Utóbbi bejegyzésem óta sok dolog történt velem. Majdnem minden második estémet lakáskereséssel töltöm, de eddig sikertelenül. A munkahelyen is mondták, hogy inkább várjak még egy pár hetet, akkor biztosan lesz kedvező ajánlat. És ők is tudják, hogy elég ritkán tartozkodom itthon. És ez így is van. :) 

Bálint nap alkalmával gondoltam egy merészet és elutaztam Belgiumba. A vonat út kb 2,5 óráig tartott Antwerpenig. A férfiak zöme első hallásra biztosan mázlistának gondolnak, mert 3 lány volt az utitársam. Először én is így gondoltam, de hamar rá kellett jönnöm, hogy tévedtem. Végig beszélgettek, ami nem lett volna baj, de másról sem volt szó, mint hogy a körmöm így tört le, a másik meg úgy, ezt a ruhát itt vettem, azt meg ott és milyen olcsó volt...Szóval nem férfi fülnek való :)

Antwerpenben lakik a volt osztálytársnőm, Karolin, akit így meg is látogatam. Nagy segítségemre volt ő és a férje, mert megmutatták a várost és este náluk is aludtam. Szerencsére az időjárás is kegyes volt, végig sütött a nap a városnézés során. Nagyon sok szép helyet láttam, mégis karolin mondogattak, hogy a másnapom szebb lesz, mert Brugge-be és Gentbe terveztem az utamat. Karolin este finom vacsorával kínált meg, ami természetesen pillanatok alatt a bendömbe helyeztem. Kis beszélgetés után újonnan vett társasjátékkal játszottunk, ahol a részvétel volt a fontos, nem az eredmény :)

Másnap a tervemhez híven  bementem a vonatállomásra miután Karolin férje finom reggelivel szolgált ki és még az útra is adott pár falatot. A jegypénztárnál kértem egy egy személyes retúr jegyet Bruggbe, erre a jegyeladó azt mondta, hogy ad kétszemélyest, mert az most olcsóbb. Tényleg, hiszen a Bálint nap. Kicsit fusztráltan éreztem magam, hogy nem vagyok én akorra darab, hogy két jegyet kellene vennem az utazásra, de így jobban megérte.

Brugge csodálatos egy hely. Kicsit esett az eső, ami még szebbé tette a kis várost. Nem csoda, hogy a Világörökség része, mert mintha egy meseországba érkeztem volna. Régi házak, utcák, csatornák,...egyszerűen lenyűgöző volt. Vasárnap ellenére sokan voltak az utcán, ami nem meglepő, mert szinte csak túristák ténferegtek és vették elő kameráikat. Körülbelül 3 órát töltöttem Bruggebe, majd visszasétáltam az állomásra egy üveg belga sör kíséretében, amit ott el is fogyasztottam. Én, aki nem szereti a sört. De hamár ott voltam, meg kellett kóstolni, milyen is a híres belga főzet. Ahogy mondani szoktam: nem volt rossz.

Antwerpenbe visszafelé leszálltam Gentbe is, igaz nem volt nagy kedvem már hozzá, elfáradtam. De nagyon megbántam volna ha nem nézem meg és tényleg, talán jobban tetszett, mint Brugge. Igaz másképpen volt szebb. A modernebb házak nagyon jól megfértek a régi templomokkal, épületekkel. Kicsit zsúfolt a terület, egymás hegyén-hátán voltak a látnivalók, de ez tette széppé. Igaz Gentnek nem egy központja van, hanem több, mert a középkorban nem tudták eldönteni, hogy hova is telepítsenek apátságot. Így két különböző apátság épült: egyiket két folyó közötti homokdombra, a másikat egy nem messze elterülő síkságra. Majd a város terjedésével összeértek a házak és megalakult Gent, több központtal. 

A belgiumi utam során készítettem pár fotót, amit itt megtalálhattok.

A következő hetem (és azóta folyamatosan) eléggé zsúfolt volt munka terén. Elég sokat kellett dolgoznom, nem volt ritka az este 7 órási befejezés. Igaz a hollandoknál van egy remek mondás, miszerint 'Amit ma befejezhetsz, azt befejezheted holnap is', így ha nincsen sűrgős munka, akkor mindenki hazamegy legkésőbb fél6-kor. Nekem volt halaszthatatlan munkám, ami miatt bent kellett maradnom kicsivel tovább, de befejeztem.

Múlt hétvégén voltam Amszterdamban bowlingozni magyarokkal. Egy kedves lány megszervezte, hogy páran magyarok összejöjjünk, ismerjük meg egymást és mulassunk egy jót. Mielőtt Amszterdamba mentem volna, átmentem az itteni magyar párhoz, akik szintén hivatalosak voltak a bowlingra. Ők voltak az első magyarok, akikkel először találkoztam annó itt Hollandiában. Kedvesen megvendégeltek egy kis 'hazaival', majd elutaztunk a bowling színhelyére. Körülbelül 22en jöttünk össze és nagyon sok ismerősre tettem szert. Nem is gondoltam volna, hogy külföldön vannak rendes magyarok is. Régen azt gondoltam, hogy aki külföldön él, az dicsekszik ezzel és eléggé fenthordja az orrát. Most ezt a gondolatomat ki kell javítanom, mert csak kevés ilyen magyar van. Bowlingoztunk egy jót, majd beültünk mind a kb 18an egy bárba este 9kor. Befértünk :) Az egyik magyar srác felajánlotta, hogy hazavisz minket kocsival, hiszen a közeli városban lakik és nem gond neki. Sokan készítettek képeket, az egyik fel is tette a netre, amit itt tekinthettek meg.

Vasárnap átugrottam Zwolle-ba a munkatársaimhoz egy ebédre. Nagyon jó hangulatu kis ebéd volt, sokat beszélgettünk. Két munkatársam pont azzal volt elfoglalva, hogy mit fognak csinálni Ománban, mert most pénteken egy hétre odautaztak munka miatt. Majd egyszer nekem is eljön az idő, hogy utazgassak ide-oda a nagy világban (hivatalosan), addig marad a magánszervezés hétvégente.

Most meg már várom a következő pár hetet. Jön a tavasz, nyílnak a tulipánok és a barátaim kezdeneke bejelentkezni hozzám, hogy meglátogatnánk. Mindenkinek mondom, hogy mindenkit szívesen látok. A lakáscsere után meg pláne :)

 

 

Az elmúlt pár hét

Az elmúlt időszakban nem volt sok időm, a blogomat kicsit hanyagoltam. A mai korai kelés viszont megengedi nekem, hogy egy pár sorral beszámoljak az elmúlt időszakról és az engem foglalkoztató gondolatokról.

Munka terén alakulnak a dolgaim. Ért pár siker, amely új lendületet adott, a munkatársaim is nagyon megdícsértek. Ez minden embernek jól esik szerintem, és sarkallja az embert a továbbdolgozásra, új területek felfedezésére. Az ember így tudja, hogy amit csinál annak van értelme, megbecsülik. Amint az ember nem érez megbecsülést a munkájában nem tud rendesen és szeretettel dolgozni, csak időtöltésnek jár be a munkahelyre. Sajnos ezt tapasztaltam annó otthon (és lehet, hogy tapasztalni is fogom, azon leszek, hogy ne).

Elég pörgössé sikerültek az elmúlt napjaim. Hétfőnként holland tanárhoz járok munka után, 3 órán keresztűl tanulom a nyelvet. Munka után fárasztó tud lenni, de valami valamiért. A baj az, hogy a tanárhoz nekem kell menni, aki kb 1OO km-re van a munkahelyemtől és a lakásomtól is ugyanannyi. De szeretem csinálni, igaz hétközben munka után, mikor hazajövök nem nagyon tudom magamat rávenni a szavak tanulására. Még edzem magam e téren, és napról napra többet értek meg a hollandból. Beszélni nem tudom mikor fogok, de próbálkozom.

Felvettem a kapcsolatot itteni magyarokkal is. Már volt szerencsém találkozni egy fiatal házaspárral, és egy sráccal is. Jót beszélgettünk, söröztünk (!), és megvitattuk a nehézségeket. Ők is körülbelül akkor jöttek ki mint én, hasonló gondokkal küzdtek/küzdenek. A mai napon meg bemegyek Amszterdamba, ott fogok találkozni még 3 magyarral, akikkel elmegyünk korizni. Kis mozgás sem árt. :)

A múlt hétvégémet a munkatársamnál töltöttem Zwolle-ban, ami innen 6o km-re van. Szombat délután átmentem hozzá, készítettünk csirkepaprikást és nokedlit, hogy megkostolja a magyar ízeket. Azt hiszem jól sikerült, mert nem lett rosszul. Este egy másik munkatársunk is átjött (egyébként mindkettő hasonló korú, mint én) és rávett mindket, hogy menjünk be a városba kicsit sétálni, esetleg inni. Nos, ezen az estén megtapasztaltam milyen is a holland éjszakai élet: bementünk egy bárnak nevezett helyre, kb 11 felé járt az idő. A zene szólt, páran mozogtak a zene hallatára, a többiek meg beszélgettek. Lehet azt mondani, hogy egy szórakozó helyre csöppentünk bele, mint bárba. Ami feltünt, hogy 12 felé egyre többen lesznek, és nem csak a 15-3o év közöttiek, hanem még 5o-eseket is láttam. Nagyon vegyes volt a társaság, de mindenki közvetlen volt, nagyon szívesen beszélgettek.  Ami különbséget tapaszataltam a magyar és a holland 'bulizás' között az az, hogy a zene nem volt olyan hangos, hogy ne lehessen beszélgetni, nem kellett a másik fülébe ordítani. Az emberek inkább csak illegették magukat, mint táncoltak volna (kivéve két csajt, akik az asztalra másztak fel és táncoltak), a beszélgetés jobban ment nekik. A zene viszont nem volt olyan jó, vegyes volt, és az ismeretlen slágereket játszották. Amikor körbenéztem egyedül csak egy emberen láttam, hogy sokat ivott volna, lehet hogy mást is szedett be. Otthon akárhová nézek kómás embereket lehet látni a szórakozóhelyen. Kicsit más kultúra azt hiszem. Nem mondom, hogy más bárban is ilyen a helyzet, de állítólag igen. Ígérem meglátogatok a közeljövőben más helyeket is és beszámolok róluk.

A vasárnapom elég 'vidáman' indult. Senki önérzetét, vallási nézeteit nem akarom firtatni és lenézni, de nekem ez a vasárnap kicsit más volt. A munkatársammal megbeszéltük, hogy megyünk templomba, azaz 'church'-be. Gondoltam jó lesz együtt elmenni. Kocsival mentünk, mikor közeledtünk a helyszínhez egyre többen voltak az utcán és egy lapostetejű épületbe mentek be. Mi is oda mentünk, amin nagyon meglepődtem. Beértünk és látom, hogy ez két tornateremből álló épület. Az egyikben lehetett kosarazni és a kabátokat lerakni, a másikban meg egy kis színpad és sok sok szék. Mikor belépünk, akkor kezdődött az élő zene és az éneklés. Gondoltam, ez elég 'vidám' lesz, főleg, hogy hollandul van minden. Kommentár nélkül: érdekes volt, ilyet is láttam élőben... A szeánsz után kosaraztunk egy keveset, amit nagyon élveztem, mert kb 3 éve nem érintette az ujjam a kosárlabdát. Másnap volt is izomláz a karjaimban :) Utána meg ismét elmentünk a munkatársam lakására, ebédeltümnk, beszélgettünk és hazajöttem. 

Lassan kezdem megtapasztalni milyen az élet idekint. Nem kolbászból van a kerítés, nincsenek aranyozott utak. Itt is vannak gondok, akárcsak otthon, de más oldalról közelítik meg őket, és más problémákkal is kell szembenézniük. Mégis boldognak látom őket. Mert figyelnek egymásra, segítenek egymásnak, megbecsülik a másikat. Nálunk is ezt kellene, nem csak mondani, hanem cselekedni. Hosszú folyamat, de el kell kezdeni, különben egy pesszimista és rossz hangulatban élő és csak sodrodó nemzet maradunk. Csak javasolni tudom mindenkinek, hogy ha megteheti menjek ki külföldre, akár dolgozni, akár csak nyaralni és nyissa ki a szemét. Térjen haza az országába, és a felszedett tudását fordítsa a saját kultúrájának és nemzetének fellenfülésére, boldoggá tételére. Együtt sikerülhet!

Hollandia tengerszint alatt

Érdekelt a téma és sokan is kérdezték tőlem, hogy mitől van tengerszint alatt Hollandia nagy része, és hogyan védekeznek a tengervíz és a talajvíz ellen. Csak a múlt században Hollandia fél métert süllyedt, a legtöbb csatorna és folyó vízszintje 6 méterrel van a szárazföld fölött. Nos, kis kutatómunka után szeretném megosztani veletek a gyűjtött információkat.
A Németalföld történelmi régió, amelyet 3 folyó, a Rajna, a Scheldt és a Meuse torkolatvidékén fekvő, alacsony tengerszinthez mért magasságú területek, illetve országok alkottak. A terület évszázadok folyamán változott, nagy része a mostani Benelux államokat alkotja.
Németalföld Európa nyugati partjainál terült el. 11 tartománya közül 2 alkotja a mai Hollandia területét. Korábban e terület hatalmas lápvidék volt, amely gazdak termőtalajt takart. Az első telepesek a partvidékhez közeli kis dombokra építették házaikat. A dombok közötti termékeny területet néha elöntötte a folyó, elvágva egymástól az ott élőket. A föld védelmére a gazdálkodók kezdetleges gátakat építettek. A föld szárazon tartására alacsony falakat terveztek. Ezeket az árvízmentesített területeket poldereknek nevezték, melyek időről-időre növekedtek. Az elfoglalt terület időnként kiszáradt és lassan a tengerszint alá süllyedt, lehetetlenné téve a csapadék és talajvíz elvezetést. Végül a víz visszahódította a földet. A szélmalmok segítségével azonban, amelyek a világ első széllel hajtott nagyüzemi szivattyúi voltak, kiszivattyúzták a vizet. A hollandok a szél erejével óriási területeket hódítottak el a tengertől, így alakult ki a mai Hollandia. Napjainkra a szélmalmokat felváltották a modern, diesel és elektromos szivattyúk. Napról napra ezek a szivattyúk vezetik el Hollandia földjének vizét. Évente 18 trillió litert!!!!
A tengervíz ellen gátakkal védekeznek. A gátak normál körülmények között nyitva vannak, így a tenger szabadon áramolhat alattuk, viszont ha a víz eléri a kritikus szintet a zsilipeket leengedik, így Hollandiát elszigetelik a viharos tengertől.
Persze ezek a szerkezetek nem biztosítékok, hiszen a természet csodálatos, bármikor képes az új arcát megmutatni, visszahóditani a földet. Ennek megakadályozására törekednek a mérnökök. És ebből látszik, hogy nincs lehetetlen: gondolkodás, akarás és összetartás nagy erőre képes.

UI: Ha többet szeretnétek megtudni, vagy videót látni a témával kapcsolatban, javaslom a ''Mérnöki csodák'' sorozatot a Discovery Channel-on. (a forrás nagy része onnan származik)

Tulipánról

Erről már hallottam, de lehet hogy vannak, akik még nem tudják:

Lassan végéhez közeledik a tél, hamarosan nyílnak kertünkben is az első tavaszi virágok, ilyen a nárcisz, a jácint, a kökörcsin, az amarilisz, és a tulipánok. A rózsához és a szegfűhöz hasonlóan a tulipánt is közismert, szinte hétköznapi virágnak tartjuk. Vajon mindig így gondoltak erre a szép, egyszerű virágra?Eszünkbe jut Hollandia a tulipánmezők országa, de ez a virág azonban nem őshonos ezen a tájon. Hogyan lett holland a tulipán?
Aki azt hiszi, hogy biztosan tőlünk vittek el magokat, hagymákat - az téved. A tulipán bölcsőjét még távolabb kell keresnünk, Közép- vagy Belső-Ázsiában, ahol számos vadon élő faj található.
Később a törökök tenyésztették ki a legszebb példányokat. Egészen korán, Kr. u. 1000 körül említik írásos feljegyzések. I. Szulejmán császár uralkodása idején (1494-1566) pedig már kísérleteztek is vele, számos változatát kifejlesztették.Amikor a 16. század elején a törökök elfoglalták a Kárpát-medence jelentős részét, az európaiak csak ekkor ismerték meg ezt a virágot. A bécsi udvar megbízta isztambuli nagykövetét, egy híres diplomatát, Augerius Gislenius Busbequist, hogy szerezzen be a Törökországban termesztett különleges virág hagymájából. Busbequis a magokat és hagymákat a kor jeles botanikusának, Carolus Clusiusnak ajándékozta.Feltehetően tőle származik maga a tulipán elnevezés, ami utal a virág turbán alakjára. (Perzsa nyelven a turbán neve dulbend.) A tulipán török neve egyébként lale, az Allah szó anagrammája, ami utal arra a hódolatra, amellyel ezt a virágot illették.Clusius 1593-ban a leideni egyetem professzora lett, és ekkor ültetett tulipánokat a kertjében, meghonosítva ezzel a növényt Hollandiában. Egy másik változat szerint irigy holland kertészek kikaparták a földből a hagymákat, s máshová ültetve azokat, tevékenyen hozzájárultak elszaporodásához.Bárhogyan is történt, a tulipántermesztés hatalmas üzletággá nőtte ki magát Németalföldön; 1629-ben már kb. 1000 fajtát jegyeztek. Olyannyira úrrá lett a kertészeken a hódolat a virág iránt, hogy kitört egy tömeges tébolyszerű járvány, amit "tulpomániának" neveztek el. Az értékesebb virághagymákkal úgy spekuláltak a hollandusok, mint manapság a részvényekkel szokás. Egyetlen ritka alakú és különleges színű virág hagymájáért - mai pénzben számítva - akár hatszázezer forintot is kiadtak. Amikor hirtelen csökkent a hagymák értéke, nagyon sok család egész vagyonát elveszítette.

Szóval nem is a tulipán őshazájában vagyok...no nem baj, majd kiheverem. :)

Képek a neten

A nagy érdeklődésre való tekintettel felraktam egy pár képet, amit megtekinthettek. A szobám kialakítását illeti a képen látható állapothoz képest kicsit megváltozott. A bútorok maradtak, de van már szép függönyöm, terítőm, új asztalom és a beépített szekrényt eltakaró szép lepedőm. Lassan alakul a dolog :). A lakóhelyemről, Amersfoortról is raktam fel képeket (felírat nélkül egyelőre), róla majd mesélek.
A karácsonyi otthonlét nagyon jót tett nekem, most sok sok energiával teli kezdem az új évet a munkahelyen. De gondolom sokan egyetértenek, hogy a szünet utáni pár nap az igen sűrű, most rövidre fogom a dolgot, csillapodás után ígérem sok mindenről beszámolok.

szobám: http://picasaweb.google.hu/krikepek/ASzobM#

Amersfoort: http://picasaweb.google.hu/krikepek/Amersfoort#